Mindannyian tudjuk, hogy a nyelvtanulás szerves része a szókincsbővítés. Ellenben a szótanulás sok nyelvtanulónak komoly kihívást jelent, mert úgy érzik, képtelenek a szavakat megjegyezni, mivel azok nem válnak az aktív szókincsük részévé. Sokszor nem is a kitartással, szorgalommal vagy a nyelvérzék hiányával van a gond, hanem a szótanulás módszerével.
A szótárakról
Először is nagyon fontos, hogy ne üljünk csak úgy a szótárfüzet vagy a Word dokumentum fölött. Ne is próbáljunk szavakat magolni, mert annál gyorsabban felejtjük el ezeket. Az első és legfontosabb dolog az, hogy a szavakat egyből mondatba helyezve tanuljuk meg! Vannak nyomtatott és online egynyelvű szótárak, melyek rögtön a szó definícióját adják meg, melyhez sokszor 2-3 példamondat társul. Igaz, hogy egy jobb fajta kétnyelvű szótár is képes erre, sőt illusztrált szótárak is vannak már. Kezdő nyelvtanulóknál hasznos lehet az is, ha pl. a tárgyakat felcímkézik, és a cetlikre célnyelven írják rá a dolgok nevét. Azok, akik már nem annyira kezdők, igyekezzenek különálló szavak helyett egész kifejezéseket tanulni, mert ezzel is hatékonyabbá teszik a tanulást. Pl. ne csak a „tell” (elmond) szót tanulják meg, hanem azt, hogy „tell somebody something” (elmond valamit valakinek), mert így a helyes használat is jobban megragad.
Hasznos technikák
Figyeljünk arra is, hogy ne csak az adott szó jelentését tanuljuk meg, hanem a mondatban elfoglalt szerepét is. A nyelvi regiszter (= a beszédmodor) is fontos, vagyis az, hogy a szót hivatalos és udvarias vagy inkább hétköznapi és baráti beszélgetés során használjuk.
Érdemes a szó jelentése mellett a nyelvtani szabályokat is figyelembe venni: pl. a rendhagyó igéket, a vonzatokat, illetve a szóképzést (pl. főnévből melléknevet képzünk). Sőt, a szóképzés talán a legfontosabb, mivel egész „szócsaládokat” alkothatunk így, és már rögtön több szót sajátítunk el. Figyeljük meg, hogy milyen szót miből képzünk, pl. hogyan lesz igéből főnév vagy melléknév, melyik szónak mi az ellentéte vagy szinonimája stb. Vizsgáljuk meg a szabályszerűen előforduló elő- és utótagokat is! Ha tehetjük, nézzünk utána a szó etimológiájának is! Nagyon sok indoeurópai nyelvben szerepelnek görög és latin eredetű szavak.
A közmondások, szólások, állandósult szókapcsolatok ismerete is előny, mert így egy picit módosul a szó jelentése. Pl. az angol nyelvben a „white elephant” nemcsak egy albínó elefántra utal, hanem bármire, ami hasznavehetetlen. Óvatosan az azonos alakú szavakkal: pl. a „bear” nemcsak a medvét jelenti, hanem azt is, hogy „elvisel, hordoz”. Vagyis nemcsak főnév, hanem ige is lehet! Kerüljük a félreértéseket!
Apropó, félreértések: aki legalább két idegen nyelvet tanult már, az valószínűleg megtapasztalta a „false friends” (hamis barátok) jelenséget. Igaz, a probléma akkor is felmerülhet, ha az anyanyelvünkhöz hasonlítunk egy másik nyelvet. Léteznek ugyanis olyan szavak, amik szinte ugyanúgy hangzanak egy nyelvben, mint egy másikban, de a jelentésük teljesen más. A szmokingnak semmi köze nincs a dohányzáshoz (smoking), és a „college” sem kollégium, hanem főiskola. Amikor spanyol nyelven azt állítjuk egy hölgyről, hogy „embarazada”, akkor ő nem zavarban van (embarrassed), nem szégyenkezik, hanem várandós. A német nyelvben a „Gift” cseppet sem az ajándékot jelenti, hanem a mérget. A „Handy” sem azt jelenti, hogy „ügyes, hasznos”, mert ez egy főnév: mobiltelefont jelent.
A legfontosabb, hogy használjuk
Manapság egyre jobb nyelvkönyveket adnak ki, mégis érdemes egy-egy szót vagy kifejezést „természetes” közegben megfigyelni. Bár nem mindig van lehetőségünk anyanyelvi emberekkel beszélgetni, rengeteg podcast, film, magazin, weboldal, zeneszöveg, videójáték stb. áll rendelkezésünkre. Gondoljuk végig, hol és milyen helyzetben láttuk vagy hallottuk az adott kifejezést, és ezt hogyan használta egy anyanyelvi ember! Ezzel máris gyorsabban tanulunk attól függően, hogy ki vizuális típus, és ki tanul könnyebben hallás után. Ha lehet, mondjuk ki hangosan az adott szót, de ha gondunk van a kiejtéssel, akkor kérjünk segítséget az oktatónktól, vagy keressünk egy oktatóvideót a YouTube-on (pl. English with Lucy). Nem baj, ha még nem értünk meg minden egyes szót: bőven elég, ha a kulcsszavakat jegyzeteljük ki. A Quizletet is sokan használják, mert így online lehet szókártyákat alkotni példamondatokkal. Ezeket csak átpörgetjük, majd újra elolvassuk vagy meghallgatjuk a szöveget, amelyből a szavakat kiszedtük.
És végül a legfontosabb szabály: aktívan használjuk a tanultakat! Minél többet találkozunk az adott kifejezésekkel, annál jobb! Alkalmazzuk beszédben és írásban!
Ha további tanulási tippeket szeretnél, akkor a következőket ajánlom:
- Luke’s English Podcast. Luke Thompson tanár úr rengeteg tippet oszt meg a hallgatókkal, többek között a szótanulásról is.
- Longman Dictionary of Contemporary English. Ez egy egynyelvű szótár rengeteg táblázattal, illusztrációval és nyelvtani összefoglalóval.
Jó tanulást!
(Szerző: Pénzes Noémi)